Nepál (nepáli nyelven: नेपाल), hivatalosan Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaság egy dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, tengerparttal nem rendelkezik. 1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie. 2007. december 28-án, történelmi szavazás eredményeként, a parlament Nepál királyság államformájának eltörlése mellett foglalt állást, majd az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált demokratikus köztársasággá nyilvánította.


A Katmandu-völgyben
talált neolitikus eszközök bizonyítják, hogy a Himalája vidékén legalább 9000 éve él ember. I.e. 1000 körül a régióban kis királyságok és nemzetségek szövetségei álltak fenn. Ezek egyikéből, a Shakya nemzetségi szövetségből származott Siddharta Gautama herceg (i.e. 563-483), aki lemondott a királyságról, aszkétikus életet élt és akit Buddha néven ismerünk.


I.e. 250-ben a régió
az Észak-Indiában uralkodó Maurya Birodalom befolyása alá került, a IV. században pedig a Gupta-dinasztia vazallusa lett. A nepáli királyságról jó leírást adott 645 körül Xuanzang kínai buddhista zarándok. A XI. század végén Dél-Nepál a dél-indiai Chalukaya Birodalom befolyása alá került. A Chalukaya-dinasztia uralma idején a királyok által patronált hinduizmus helyett a korábbi buddhizmus ismét elterjedt az országban. A kisállamok rendszerre jellemző a következő időszakra. 1482-ben a régió három királyságra oszlott: Katmandu, Patan, Bhaktapur.


1996-ban a Nepáli Kommunista
Párt (Maosták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2001. június 1-én mészárlás volt a királyi palotában, meghalt a király, a királynő és a trónörökös, Dipendra herceg. Dipendra herceg ölte meg a szüleit, mert elutasították igényét, hogy beleszólhasson felesége kiválasztásába. Utána öngyilkos lett. Sokféle spekuláció kelt életre a nepáliak között a királyi családban történt tömegmészárlás okáról. A trónra Birendra testvére, Gyanendra lépett. 2005. február 1-én Gyanendra feloszlatta a kormányt, a teljes végrehajtó hatalmat magához vonta, így remélte leverni a maoista mozgalmat. 2005. szeptemberében a maoisták kinyílvánították háromhónapos egyoldalú tűzszünetük végét, mert nem teljesültek igényeik.


2006. április 21-én Gyanendra
király a két hete tartó tüntetések hatására lemondott a teljhatalomról és a többpárti demokrácia irányába tett nyilatkozatokat. A tüntetéseknek 14 halálos áldozata volt. A király felkérte az ellenzéki pártokat, hogy állítsanak miniszterelnök-jelölteket. 2005. február 1-je után 2006. április 30-án lett újra miniszterelnöke az országnak, amikor beiktatták hivatalába Giridzsa Praszad Koiralát. A király teljhatalomról való lemondása azonban nem oldotta a társadalmi feszültségeket. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött.


Az országban jelenleg egy
nagyobb politikai átalakulás zajlik. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg. Ez megnövelte annak a lehetőségét, hogy a jelenleg uralkodó Gyanendra Bir Bikram Shah Dev lemondjon a trónról és a címről, és így ő legyen az ország utolsó királya.


 

Az újonnan megválasztott
nemzetgyűlés 564 tagja 560 szavazattal 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált független, oszthatatlan, szuverén, szekuláris és teljesen demokratikus köztársasággá nyilvánította. A következő választott kormány működési kereteit szintén a nemzetgyűlés dönti el.


Májusban a parlament
kezdeményezésükre kikiáltotta a köztársaságot. Három hetet adtak az uralkodónak, hogy elhagyja palotáját. Ezzel a 240 éves nepáli királyi tisztség megszűnt. Gianendra elfogadta a döntést és betartva a határidőt, önként távozott.