A királytigris szépsége és ereje tiszteletet parancsol, ugyanakkor az állat félelmet is kelt. Mivel önmagánál jóval nagyobb állatokat is képes megölni, a királytigris az egyik lerettegettebb ragadozó.
Bár az állatkertben a tigris élénk vörös-arany bundája azonnal felhívja magára a figyelmet, az erdők védelmet nyújtó árnyékában színe gondosan elrejti az állatot.
Viselkedés
A tigris magányosan jár, főként éjszaka. Vadászterületét nem szívesen osztja meg másokkal. Vadászterületét a tigris erős szagú vizeletével és mirigyváladékával jelöli ki, amely figyelmeztetésül szolgál a közelben élő, más tigrisek számára. A vadászterület megjelölésének másik formája a fakéreg letépése. A zsákmány maradékát a tigris a bozótba vonszolja és befedi levelekkel, hogy később is falatozhasson belőle.
Szaporodás
A királytigris tavasszal szaporodik. A nőstényt vadászterületén egy szomszédos hím keresi fel. A pár 20-80 napot marad együtt. Ez alatt az időszak alatt a nőstény csupán 3-7 napig termékeny. A párzást követően a hím visszatér saját vadászterületére.
Körülbelül 15 hét elteltével a nősténytigris 2-4 kölyköt ellik. A kölykök szeme tíz nap múlva nyílik ki, az anyaállat nyolc héten keresztül szoptatja őket, azután pedig ksebb darabokat hord nekik a szákmányból. Hat hónap múltán már néhány napra magukra hagyja a kölyköket, és vadászni indul. Nagyobbacska kölykeit a nőstény magával viszi a vadászatra. Tizenegy hónapos korukban a kölykök már egyedül mennek vadászni, és tizenhat hónapos korukra már elég erősek ahhoz, hogy nagyobb zsákmányállatokat is széttépjenek.
Élettér
Több tigrisfajta létezik, amely - a legkülönbözőbb életfeltételek között - csaknem az egész Földön előfordul. Ma a királytigris legnagyobb számban Kelet-Indiában és Bangladesben, a Sundarban sík partjainak erdős vidékein él, ahol a Gangesz a Bengáli-öbölbe torkollik. Ezt a tigrisfajtát megtalálhatjuk India egyéb területein is, ezenkívül Nepálban és Burmában.
A tigriseknek nagy vadászterületre van szükségük. A hímek kb. 55, a nőstények 45 négyzetkilométeres terrióriumot uralnak. Mivel magányosan élnek, és nem hajlandók vadászterületeiket megosztani, már egy kisszámú populáció is hatalas életteret igényel.
A tigrisnek általában több táborhelye van vadászterületén belül, és ezek közül mindig azt választja, amelyik éppen a legmegfelelőbbnek tűnik.
Táplálék és vadászat
A tigrisek az éj leple alatt lopakodnak a zsákmány után. Rövid távolságon belül nagyon gyorsak, azonban a fürge zsákmányt, például egy egészséges szarvast, nemigen érik utol.
A tigris oldalról vagy hátulról támadja meg zsákmányát. A kisebb állatokat a nyakukon ejtett egyetlen harapással öli meg, a nagyobb zsákmánynak pedig átharapja a torkát, s ezzel megfojtja.
A tigriss guarra (vadon élő marha) és bivalyra vadászik. Egy hím guar kb. 700 kg, ami a tigris tömegének több mint a kétszerese. Jóllehet általában az ilyen ellenfeleket is sikerül leterítenie, inkább a fiatal vagy az öreg állatokra támad, amelyek kevésbé tudják fölvenni vele a harcot.
A Sundarban vidékén élő tigris főként Axis-szarvast, vaddisznót, majmot és gyíkokat zsákmányol. |