Az ázsiai elefánt mozgékony és érzékeny ormányával leveleket, gyümölcsöket és fiatal hajtásokat tépked. A facsemeték kérgét agyarával hámozza le, majd ormányával tömi a szájába.

Az ázsiai elefántnak naponta mintegy 150 kg tápnövényre van szüksége. A táplálékkeresésben olyan fontos szerepet játszik az ormánya, hogy ha megsérül és használhatatlanná válik, az elefánt éhen hal. Az elefántoknak nagy a vízigényük is, a folyadékot szintén ormányukkal szippantják fel, majd a szájukba fröcskölik.

Az elefántok egész életük során folyamatosan növekednek, így a csoport legnagyobb termetű tagja általában a legidősebb is. Tekintélyes testméretei ellenére az elefánt szinte hangtalanul közlekedik. Az erdőben és a dzsungelban, ahol a csoporttagok könnyen szem elől téveszthetik egymást, az állatok mély, dörmögő hangokkal tartanak kapcsolatot egymással. A két nem csaknem egész évben külön utakon jár. A tehenek közeli vérrokonaikkal alkotnak egy csordát. A fiatal tehenek felnőtt korukban is a csapattal maradnak, a fiatal bikák azonban kiválnak közülük és „legénycsordákba” állnak. Amint elérik az ivarérett kort, többnyire magányosan folytatják életüket.

 

 

A párzási időszakban a bikák nagy mennyiségű nemi hormont termelnek;ez nemcsak szexuális tevékenységüket serkenti, de erőszakosabbá, ingerlékenyebbé is teszi őket. A párzás időszaka rendszerint a heves esőzések idejére esik. Ilyenkor – az esős évszak második felében – ivarzanak a nőstények is, aminek következtében a 22 hónap múlva születő borjak az esős évszak kezdetén látják meg a napvilágot, amikor a legbőségesebb a táplálékkínálat. Gyakran megesik, hogy az ellő tehenet egy másik tehén segíti. Az elefántborjak alkalmanként tigrisek áldozatául eshetnek. Születésükkor az ázsiai elefánt testtömege nagyjából 100 kg. Élete első éveiben rohamosan növekszik. Tizenöt év múlva lelassul ugyan a növekedése, de élete végéig folytatódik. A bikák 20 és 30 éves koruk között újabb intenzív növekedési perióduson esnek át. A tehenek is megérhetnek olyan magas kort, amikor már nem szaporodóképesek. Hosszú életük folyamán szerzett tapasztalataikat továbbadják a fiatalabbaknak, ami meglehetősen ritka dolog az állatvilágban. Sajnos a vadon élő ázsiai elefántoknak ma már csak a fele él 15 évnél tovább, egy ötödük pedig megéri a 30 éves kort. Mivel a vadorzók egyre fiatalabb elefántokat vesznek célba, folyamatosan csökken az állatok esélye arra, hogy magas kort érjenek el.

 

 

Az ázsiai elefánt évszázadok óta az itt élő emberek közlekedési eszköze, teherhordó és harci állata, illetve vallási szimbólum. Az erdőirtás során az elefánt ereje mind a mai napig nélkülözhetetlen: kidönti és elszállítja a fát. A hinduk nagyon tisztelik és becsülik ezt az állatot, amely napjainkban is fontos szerepet játszik az életükben.