Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaság
Sanghiya Loktāntrik Ganatantra Nepāl
 

{2004-es adatok, ahol nem, ott zárójelben van az év}

Terület: 147 181 km²
Népesség: 26 427 399 fő (2007)
Népsűrűség: 184 fő/km² (2007)
Főváros: Katmandu, 822 930 fő [elővárosokkal: 1 442 271] (2006)
Államforma: köztársaság (2008) [előtte: örökletes alkotmányos monarchia]
Nemzeti ünnep (régen): júl.7 (a király születésnapja, 1946)
Nemzeti ünnep (ma): febr. 19 és szept. 28
Közigazgatás: 14 zóna (zone), 75 körzet
Fontosabb települések: Biratnagar 174 600 fő, Lalitpur 169 100 fő, Pokhara 1 664 000 fő, Birganj 117 200 fő, Dharan 100 800 fő
Városi lakosság aránya: 13,7%
Pénznem: nepál rúpia (1 rupee = 100 paisa)
Nyelvek: nepáli (hiv.), angol, 12 egyéb nyelv és dialektus
Népcsoportok: gurkha (nepáli) 52%, tharu 14%, bihári 10%, nevár 5%, magar, gurung, kirát 5%, bhotia, serpa 1%, egyéb13%
Vallások: hindu 86%, buddhista 8%, szunnita mohamedán 4%, egyéb 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 59 év, nők 58 év
Népességnövekedés: 2,29%
Csecsemőhalandóság: 72,36%
Írástudatlanság: 72% Féfiak/nők aránya: 1,05%
Legmagasabb pont: Mount Everest (Csomolungma/Sagarmatha), 8848 m
Legfőbb folyók: Karnali, Narayani
Gazdaság: agráország Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 1400 USD (2001)
Munkanélküliség: 47% Munka erő: 10 millió fő Infláció: 2,1% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 41%, ipar 22%, szolgáltatások 37%
Exporttermékek: szőnyegek, ruházat, bőrtermékek, jutatermékek, vetőmag
Importtermékek: arany, gépek, berendezések, olajtermékek, műtrágya
Főbb kereskedelmi partnerek: India, USA, Németország, Szingapúr, Kína, Hongkong

A Himalájában fekvő ország északi határát a Föld legmagasabb csúcsát hordozó Magas-Himalája 6000-7000 m magas gerince alkotja. Dél felé 4000, majd 1500 m magas hegyláncok közé ékelődnek a termékeny nepáli völgyek és medencék. Az ország déli részén a Terai-síkság mocsarakkal, magas füvű szavanákkal tarkított trópusi dzsungellel borított területe húzódik.

Az ország mai területén az ókorban és a középkorban sok kis fejedelemség létezett. Az Indiából kiszorított gurkhák harcias törzse a 16. század folyamán vándorolt be Nepál területére. Ezt megelőzően Nepál a tibeti törzsek önálló feudális állama volt. A gurkhák az országot kis fejedelemségekre osztották fel és 1768-1769-ben alakítottak királyságot. A kis hegyvidéki ország megalakulása után, függetlenségének megőrzése érdekében a két óriás szomszédja között igyekezett egyensúlyt tartani. A 18. század végén azonban az ország a Kínai Császárság fennhatósága alá került, majd a 19. század elején az angolokkal vívott háborúban alulmaradt, így egy rövid időre angol uralom alá került. A Nepálban toborzott gurkha hadsereg az angolok indiai uralmának egy fő támasza volt. Abglia 1923-ban elismerte a Nepáli Királyság függetlenségét. Véres zavargások után 1990-ben felszámolták a Pancsáját-rendszert (pártok nélküli kormányzás), és újra engedélyezték a pártok működését, visszaállították az alkotmányos monarchiát.

Ásványkincsekben (rézérc, grafit, turmalin) gazdag ország. A hagyományos kézműipar (pl. szőnyegszövés) mellett a fejletlen ipar a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozására szakosodott. Az ország lakosságának 90%-a a mezőgazdaságból él. A törpebirtokon rizst, búzát, kukoricát, jutát, gyümölcsöket termesztenek. Fontos haszonállata a völgyekben a juh, a kecske, a bivaly és a szentként tisztelt szarvasmarha, a hegyvidékeken a jak. Egyre nagyobb bevétel származik az idegenforgalomból.