{A cikk az 1970-es évek végén, a 1980-as évek elején íródott, ezért néhány adat mára már megváltozott. A képeket utólag én tettem hozzá.}

A Himalája lábánál nyolcszáz kilométernyi hosszúságban terül el Ázsia természeti szépségekben egyik különösen gazdag országa, Nepál. Északi határvidékén emelkedik Földünk legmagasabb hegycsúcsa, a Csomolungma (Mount Everest, nepáli nevén Szágarmátha), de az örök hóval borított hét-nyolc ezer méter magas hegycsúcsoktól alig kétszáz kilométerre trópusi esőerdők húzódnak, a sűrű dzsungelben elefántok, tigrisek és orrszarvúak élnek.

Az égbe nyúló hegyek termékeny völgyeket fognak közre, ahol rizst, kukoricát és búzát, sőt cukornádat termelnek. Ezekben a délnek tartó völgyekben él a 14 milliónyi lakosság többsége.

Nepál nagy részét erdő borítja. A trópusitól az alpesi erdőkig több magassági zónára oszthatjuk az országot, amelynek éghajlata is a domborzat szerint változik. A Himalája magasabb régióit örök hó és jég takarja, a fővárosban azonban kellemes időjárás uralkodik, a leghidegebb hónapban, januárban is csak órákra süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Legdélibb része a 30-40 kilométer széles Tarai-övezet, az itteni sűrű dzsungel meg a termőföldek a nagy esőzések következtében gyakran árterületté változnak, és megközelíthetetlenek lesznek.

A világtól évszázadokon át elzárkózott országot mongol és indiai származású népek lakják, többségük gurkha, ezenkívül tharuk, nevarok, biháriak, magarok, gurungok, serpák és más nemzetiségűek.

Nepál a világ egyetlen hindu királysága, de szép számmal élnek itt buddhisták is, akiknek elődei Indiából menekültek át. Katmanduban a csodálatos templomok, pagodák, sztúpák festményein, szobrain mindkét vallás hagyományai megtalálhatók, de a kínai és a tibeti kultúra is nagy hatást gyakorolt az India és Kína közé ékelődött országban.

A legutóbbi évtizedekig Nepál valóságos "tilalomország" volt, ahova csak a király vagy a miniszterelnök meghívására utazhatott külföldi. Évszázadokon át a természet állított akadályokat a behatolók útjába. A tibeti törzsek uralma után a XII. században a független Malla fejedelemség virágzott a mai Nepál területének nagy részén, a felbomlás után létrejött kis feudális fejedelemségeket az Indiából bevándorolt gurkha katonai kaszt hajtotta uralma alá, és élén a mahárádzsadhirádzsázzal (a királyok királyával), egységes államot teremtett. A Tibet elleni sok háborúskodás után az Indiában uralkodó angolok terjesztették ki befolyásukat Nepálra, amely csak 1923-ban lett újra független állam. Az 1951-es népi felkelés után teremtettek alkotmányos királyságot; földreformot hirdettek, megtiltották a gyerekházasságokat.

Ebbe a korábbi "tilalomországba" ma már turisták tízezrei érkeznek évente. Repülőgépet előbb láttak a katmanduiak, mint gépkocsit - ugyanis az ország úthálózatát csak a legutóbbi esztendőbekben kezdték fejleszteni. Az első teherautó 1956-ban érkezett Katmanduba, a négyszázezer lakosú fővárosba. Az új utak várhatóan meggyorsítják majd az ország gazdasági elmaradottságának felszámolását. Ha autóval nem is, de Katmanduból repülőgéppel eljuthatunk az ország valamennyi fontosabb településére. Onnan azonban csak pónilovon, öszvér- vagy jakháton kocoghatunk tovább a hegyi utakon.

Egy kicsiny nepáli falu, Lumbini neve szerepelt a minap az ENSZ terveiben. A volt főtitkár, U Thant javaslatára, nemzetközi támogatással állítják helyre a Himalája láncaitól délre fekvő Lumbinit, a kolostor és múzeum együttesét a "szent kertek"-kel. Állítólag itt született Gautama, akit később Buddhának neveztek, s akinek tanításait vagy 320 millió buddhista követi ma Ázsiában.